Nem tudom, miről is mesélhetnék ma Nektek, tövig rágom a körmöm, nem, inkább rágyújtok, de előbb tízszer megnézem, bezártam-e az ajtót, és még elszámolok hatig, hogy mindezek után elhalasszam a gondolkodást.... :)
Nem, nem vagyok ennyire kényszeres, csak összegyűjtöttem pár dolgot, ami elég idegesítő tud lenni. Szerintem mindenkinek van valami olyan szokása, amiről tudja, hogy nem kéne csinálnia, de valami miatt nem tudja/akarja abbahagyni. Van, aki sokszor megnézni, bezárta- e az ajtót, van, aki a lépcsőfokokat számolja, van, aki körmöt rág. Az ilyen viselkedést kiváltó okok is többfélék: van, ami stresszlevezőnek indult, van, ami a saját belső világunkban tartja fent a rendet. Az ajtóbezáráshoz tudok érdemben hozzászólni: szimplán feledékeny vagyok. :) Ebből kifolyólag rászoktam arra, hogy bizonyos időközönként megnézzem, a fontos dolgaim megvannak-e még. Ez néha jól jött már, de az esetek nagy részében merő időpocsékolás.
És ezzel elértünk ahhoz, ami a legtöbbször előkerül nálam, a halogatáshoz.
Lustaság, fél egészség jeligével rengeteg dolgot áttolok "majd"-ra. "Majd" több kedvem lesz hozzá, jobbak/nyugodtabbak a körülmények, több eszközöm lesz hozzá, stb. Hát, őszintén szólva, ez sem szokott bejönni. Így is, úgy is meg kell csinálnom, jobb, ha legalább nekikezdek a dolognak.
Még van egy szokásom, de ez csak nekem probléma: szeretek babrálni a kezemmel. Teljesen mindegy, hogy egy ceruzát egyensúlyozok, vagy csak dobolok az ujjaimmal, de valamit muszáj tennem velük! Azt hiszem, nem véletlenül lettem zongorista, és nem véletlenül horgolás a hobbim. :)
Ti hogy álltok ezekkel a dolgokkal? Le tudtok/ tudtatok szokni valamelyik rossz szokásról?
xoxo
Dorka
